Ma csütörtök van, ma van az iskolában a hanukai ajándékozás, ma megyek edzőterembe, most orvosnál vagyok és mindjárt megkapom a vérvétel eredményeket, délután pedig lehetséges még egy orvos látogatás.
Kell még csomagolopapirt vagy zacskót vennem, kiegeszitonek csokit.
Az új táskámat hoztam ma magammal, belepakoltam a suli cuccaimat, az edző ruhát és mit felejtettem el? A cipőt. Az egyik legfontosabb kelléket.
Megint nagyon éhes vagyok, nem reggeliztem. Tudom hogy nem egészséges anélkül elindulni reggel csak sajnos nem volt időm mivel elaludtam.
A kórházak olyan lehangolóak, zöld falak amik koszosnak tűnnek egyetemben a padlóval. A rendelők börtön zárkákra hasonlítanak amiatt, hogy belevannak sullyesztve a falba az ajtók pedig egyen fehérek és csak gombbal nyithatóak, belülről.
A legrosszabb az, hogy az öreg betegek csupa lehangoló régi dologról beszélnek, el vannak keseredve az állapotuk miatt amit megértek de kár, hogy nem gondolnak bele a jó dolgokba és nem azokra fókuszálnak hanem a múltra.
Az orvosokban azt nem szeretem amikor gyors kérdéseket tesznek fel amire nem szamitok. Például mi a bajom, hol fáj, mikor fáj....stb
Ezekre fel kell készülni, At kell gondolnom hogy pontosan mi van.
No comments:
Post a Comment